A pálinka hagyományos magyar gyümölcspárlat, melyet kizárólag erjesztett gyümölcscefre vagy gyümölcsvelő lepárlásával készítenek. Általában a pálinkák közé sorolják a – törvényi szempontból különálló – törkölypálinkát, amely az édes vagy az erjesztett szőlőtörköly (kékszőlővörösbor-készítés mellékterméke) párlata.

A pálinkafőzés kapcsán kiemelt szerepet játszanak a bérfőzdék. Napjainkban éves szinten átlagosan 5 millió hektoliterfoknyi párlat származik bérfőzésből, míg a kereskedelmi főzés keretében ennek kevesebb mint felét, évi 1,5-2 millió hlf-nyi pálinkát állítanak elő (egy hlf= 2 liter 50% alkoholtartalmú párlat). Ezt a termelést összesen 569 szeszfőzde produkálja (kereskedelmi és bérfőzdék együttesen).

A bérfőzés esetében az alapanyagot a bérfőzető mint magánszemély biztosítja, a végtermék minőségét ez alapvetően meghatározza.

A XXI. században minden nemzet számára az értékek, hagyományok felismerése és ápolása vált fontossá. Hazánk ilyen értéke, kincse a pálinka, mellyel kell és érdemes foglalkozni. Napjainkban a pálinka újra bekerül a kulináris élvezetek tárházába. Az elmúlt bő tíz évben hihetetlen utat járt végig nemzetünk itala, kilépett a falusi ember italának szűk köréből, és egy ország kedvencévé, nemzeti kincsünkké vált.

Ebben jelentős szerepe volt az Agrármarketing Centrumnak, hiszen évről évre egyre több forrást biztosított a pálinka, illetve a hozzá kapcsolódó pálinkakultúra, a kulturált pálinkafogyasztás népszerűsítésére. Ugyanakkor szükség volt a gyártók minőségre irányuló törekvésére, szakértelmére, tapasztalatára és összefogására is. Szintén ezt segítette elő a bérfőzött pálinka jövedéki adójának eltörlése, illetve az otthoni magánfőzés engedélyezése (50 liter gyümölcsszesz mennyiségig, ami 86 liter 50 térfogatszázalékos párlatnak felel meg).

Mitől pálinka a pálinka

Az ország legkülönbözőbb pontjain rendeznek pálinkafesztiválokat, vásárokat, van már több pálinkadalunk is. „Egyre több látványfőzde épül, pálinkáriumok nyílnak, hangulatos pálinkakóstolókat, pálinkafesztiválokat rendeznek, van a pálinkának szentje (Szent Miklós), napja (december 6.), városa, lovagrendje, sőt már pálinkaszentelést is tartottak a miskolci ferences templomban.” (Balázs, 2012.) A pálinka felnőtt más nemzetek italaihoz, mely mind minőségében, mind árában megmutatkozik.

A hungarikum csak Magyarországra jellemző gazdag értéktár, amelyről hazánk leginkább ismert a világban. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény pontosan meghatározza, hogy mi számít hungarikumnak. A természeti kincsektől a tudományos-művészeti alkotásokon át a sajátos gasztronómiai kuriózumokig nagyon széles választékot kínál. Ebbe a sorba szervesen illeszkedik a napjainkban reneszánszát élő pálinka, illetve a pálinkafogyasztás kultúrája is. (Harcsa, 2014)

A magyar pálinka jogszabályi előírásai

A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) rendelkezik a pálinka elkészítéséről. Ez alapján csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, illetve törkölypálinkának, melyek

• Magyarországon termett gyümölcsből, illetve szőlőtörkölyből készülnek;

• 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező, ízesítő vagy édesítőanyagot nem tartalmaznak;

• minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek.

A törvény értelmében pálinkának, illetve törkölypálinkának csak azon gyümölcs-, illetve törkölypárlatok nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő, és amelyeknek az alapanyaga is Magyarországon termett, továbbá cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

Mitől pálinka a pálinka

A pálinkatörvény szerint a valódi pálinkának hat feltételnek kell megfelelnie:

• 1. 100%-ban gyümölcsből készült párlat, semmilyen adalékanyagot nem tartalmazhat (pl. mézet sem).
• 2. Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly és aszúszőlőtörköly lehet az alapanyaga (az importgyümölcs nem felel meg a kívánalmaknak).
• 3. A gyümölcsöt, illetve törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták.
• 4. Minimum 37,5% v/v alkoholfokos legyen (maximális kikötés: 86% v/v alatti kell hogy legyen, vagyis lehet 50% feletti is).
• 5. Neve kizárólag pálinka alakban írható (palinca és egyéb névalakok nem felelnek meg az előírásnak).
• 6. A pálinka nevet kizárólag Magyarország használhatja (valamint négy osztrák tartomány jogosult a „barackpálinka” név használatára).

A pálinkatörvény arról is rendelkezik, hogy mi a kisüsti, az érlelt, az ágyas és az ópálinka. Eszerint:

• Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.

Kisüsti pálinkák – fotó: mygastronomy.blogspot.com

• Érlelt pálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább három hónapig érleltek 1000 liternél kisebb vagy legalább hat hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.

• Ópálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább egy évig érleltek 1000 liternél kisebb vagy legalább két évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.

Ó-szilva pálinka – fotó: origo.hu

• Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább három hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcságyas pálinkának nevezhető.