Méhpusztulás okai
Méhpusztulás
Méhpusztulás. Az 1990-es évek végétől kezdve panaszkodnak világszerte a méhészek, a méhek rejtélyes és hirtelen eltűnésére, és a mézelő méhcsaládok nagymértékű pusztulására, a méhpusztulás jelenségére. De mik is lehetnek a méhpusztulás okai? A méhek nemcsak mézet állítanak elő, de virágbeporzó tevékenységükkel kulcsszerepet játszanak a mezőgazdaságban is. A dongók és más vadméhek, a lepkék, darazsak és legyek mind fontos szerepet játszanak a beporzásban. A rovarok beporzó tevékenysége az általunk fogyasztott élelmiszerek egyharmadának előállításához szükséges: a zöldségek, például a cukkini, a gyümölcsök, például a barack, a magvak, például a mandula, a fűszerek, például a koriander, a konyhai olajok alapanyagai, például a repce, és sok egyéb… Csak Európában 4000 zöldség léte függ a virágbeporzók munkájától. Napjainkban azonban egyre magasabb a méhpusztulás. A méhpusztulás az emberiséget is fenyegeti. Életünk függ az ő életben maradásuktól.
A mezőgazdasági vállalatok hatása a méhekre, a méhpusztulás feltételezhető okai.
A méhekre rendkívül nagy veszélyt jelentenek a mezőgazdaságban alkalmazott, mérgező rovarirtó vegyszerek. Van amelyik csak legyengíti őket, de neonikotinoidok nagyon kis mennyisége például azonnal végez velük.
Alig kell ehhez érintkezniük a méreggel – és akár az is halálos lehet, ha a kaptárban kicsinyeiket szennyezett nektárral és virágporral etetik.
A világszerte tapasztalható méhpusztulásnak vegyszereken kívül más okai is vannak: a klímaváltozás, egyes élősködők és a nagyüzemi mezőgazdaság terjedése. Ha mindenhol ugyanaz a növény van vetve, akkor a beporzók a virágzás rövid időszaka után éhenhalnak. A nagyüzemi mezőgazdaság számos okból nagyon káros, és ez csak az egyik.
A méhek szerepe
A méhek és más virágbeporzó rovarok az ökoszisztéma nélkülözhetetlen láncszemei. Élelmiszereink egyharmada függ a virágbeporzók tevékenységétől. A virágbeporzók eltűnése élelmiszer-termelési katasztrófát jelentene. Hogyan történne a termények virágbeporzása? A kézi beporzás munkaigényes, lassú és drága. A méhek virágbeporzó munkájának gazdasági értékét világszerte évi 265 milliárd euróra becsülik. A méhek védelme tehát gazdasági szempontból is kifizetődő!
mehpusztulas
Méhpusztulás okai, és az esetleges megoldások
2013 áprilisában a legtöbb európai ország támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely három, a méhekre jelentősen és bizonyítottan káros, a Bayer és a Syngenta vegyipari vállalat által előállított rovarirtó átmeneti betiltását szorgalmazta. A neonikotinoidokat Olaszország, Franciaország, Németország és Szlovénia már részben korábban is betiltotta, és ez, miközben semmilyen jelentős negatív hatást nem gyakorolt a mezőgazdasági termelésre, valamelyest javította a méhek egészségi állapotát.
Méhpusztulás okai
Ez azonban még kevés. A méhpusztulás megelőzésének érdekében, és életben maradásához szükséges környezet kialakítása érdekében a termőterületek biológiai sokféleségének fokozására tett intézkedésekre és az érintetlenül megőrzött ökoszisztémák védelmére is szükség van. A sövénytelepítés, a vadvirágos területek és az egymással összeköttetésben lévő élőhelyek is előnyösek a méhek számára, de a rájuk nézve halálos rovarirtók betiltása megkerülhetetlen első lépés az európai méhek, és ezen keresztül a mezőgazdaság megmentéséhez.
Szerencsére a vásárlók számára sok helyen, köztük a legtöbb európai országban egyre fontosabb szempont az ökogazdálkodás (a rovarirtó vegyszerek alkalmazása helyett a biológiai sokféleség fokozása). A rovarirtó vegyszerek helyett alkalmazhatók más módszerek, például hasznos rovarok, valamint a kártevőket távol tartó növények telepítése a termőterületeken és a kártevőket vonzó környező területeken. Kiterjedt fajszegény területek helyett vegyesebb, biológiailag sokfélébb, és így a kártevőknek kevésbé kedvező ültetett területek alakíthatók ki. A vetésforgó is egy újabb eszköz a méhbarát gazdálkodásra. A méhek a nemzeti parkoknak és az őshonos növényekből álló kerteknek is kedveznek.
forrás:mehpusztulas.hu
A méhpusztulás másik okozójának német szakemberek, egy apró élősködőt tartanak.
Egy atka lehet a fő okozója a méhpusztulás jelenségnek, állapította meg egy tanulmány, amelyet most tett közzé a német Deutsches Bienen-Monitoring. A német szerzők szerint megvannak a megfelelő statisztikai adatok, amelyek bizonyítják, hogy a méhpusztulás legfőbb oka, a Varroa milbe atka, a második helyen télen bizonyos vírusfertőzések állnak. A vizsgálatba 2004 és 2009 között mintegy 120 méhész több mint 1200 kaptárját vizsgálták meg Németországban.
Az Ázsiából behurcolt Varroa atka (Varroa milbe) a méhrajok nagy részét erősen megtizedelte, helyenként már-már végveszélybe sodorta az állományt, és a magát a méhészkedést is. A méhészek évek óta küzdenek a méhpusztulás nemkívánatos hatásaival, mert a Varroa Milbe egy olyan parazita, ami behatol a kaptárakba, és a méheknél, különösen a födött fiasításnál nagy károkat okoz. Azzal gyöngíti le őket, hogy vért (a méheknél nyiroknedvet) szív el tőlük. A helyzet drámai, mondhatni világszerte.
Méhpusztulás okai
Amint beszámoltunk róla, a méhpusztulás már négy kontinensre kiterjedt. A világon a 100 legfontosabb haszonnövény közül több mint 70 beporzása a méhektől függ. Az emberiség elhitette magával, hogy a 21 század technológiai fejlődése révén független lehet a természettől. A méhpusztulás azonban azt mutatta, hogy “még jobban, nem pedig kevésbé” függünk a természettől, mondta Achim Steiner, az UNEP igazgatója március elején egy, a veszélyre figyelmeztető tanulmány bemutatásakor.
Ahogy a Világtudomány már korábban többször beszámolt róla, a tét igen nagy: a világ élelmiszer termelésének legalább harmada. Közép-Európában a növények mintegy 80 százalékát a méhek porozzák be, mondják a szakértők. Csak az Európai Unióban a méhek által termelt érték meghaladja a 22 milliárd eurót évente.
“Az emberek jelentős része tudna méz nélkül élni – de a méhek nélkül aligha.”
Egy állítólagos Einstein jóslat szól arról, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl őket. Januárban a magyar szakminiszter, Fazekas Sándor figyelmeztette kollégáit Brüsszelben az európai méhcsaládok aggasztó állapotára. A méhek a szarvasmarhák és a sertések után a harmadik legfontosabb haszonállatnak számítanak. A világméretűvé nőtt méhpusztulás azonban veszélybe sodorja a rovarokat, és így a növények beporzását, vagyis a termést is.
Méhpusztulás okai
A veszély miatt Franciaországban legkésőbb áprilisig létrehoznak egy referencialaboratóriumot, és az év végéig programot dolgoznak ki a méhek védelmére, a méhpusztulás megállítására. Ugyanakkor egy laboratórium csak a kezdet, ezért az Unió a gyógyszeripart sürgeti az új hatóanyagok kifejlesztésére. Az eddigi 26 millió euró után 2011-től 2013-ig évi 32 millió euró hozzájárulást kapnak a méhészet nemzeti programjai a méhpusztulás elleni fellépésre, a kaptárak állománypótlására, kutatási programok beindítására. Magyarországon az elmúlt időszakban a támogatás kihasználtsága 90 százalék felett járt, jövőre a magyar méhészek pedig 1,2 milliárd forinthoz jutnak: ez 20 százalékkal több, mint az előző ciklusban.
A BASF és a NOD Apiary Products (a mézelő méhek egészségmegőrzésével és védelmével foglalkozó, 1997-ben alapított kanadai társaság) már tavaly bejelentette: együttműködik, a méhpusztulás megelőzését célzó erőfeszítésekben avégett, hogy az európai méhészek számára is elérhetővé tegyék a ma világszerte a legnagyobb gazdasági kárt okozó méhkártevő parazita, a Varroa atka elleni hatékony védelmet szolgáló megoldást.
Méhpusztulás okai
A parazita elleni, egyszerűen alkalmazható megoldás a hagyományos módszereknél sokkal gyorsabb: 42 nap helyett 72 óra. Az USA-ban, Kanadában és Franciaországban végzett terméktesztek kiváló eredménnyel zárultak, a parazita ellen az új szer, a MAQS 97%-ban eredményesen véd.
A BASF és a kanadai NOD együttműködésének eredményeként jelenhet meg a piacon a fejlődő „gyermekméheken” élősködő Varroa atkát célzottan elpusztítani képes „Mite Away Quick Strip” (MAQS). A kaptárba helyezendő műanyag csíkok növényi cukorral kevert hangyasavat tartalmaznak, és a BASF által gyártott, biológiailag lebomló Ecoflex műanyagból készülnek. A termék hatóanyaga áthatol a méhsejteken, és a parazitát szaporodási helyén támadja.
Forrás: weltonline, vilagtudomány
