Magánfőzés szabályai 2016
Így változtak a Magánfőzés szabályai 2016 évben.
A 2015. január 1-jét megelőzően beszerzett desztillálóberendezések esetében a bejelentést 2015. január 15-ig kell megtenni a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a magánfőző természetes azonosítóit, lakcímét, elérhetőségi adatait, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, helyrajzi számát, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. Több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonostárs adatát fel kell tüntetni.
A bejelentés hiányában a desztillálóberendezés birtoklása jogellenes, egy ellenőrzés esetén a vámhatóság a be nem jelentett készüléket elkobozza jövedéki bírság kiszabása mellett.
A Magánfőzés szabályai 2016 annyiban is változtak, hogy a magánfőzőnek tárgyévet követő év január 15-éig a magánfőzött párlat utáni adóbevallási és fizetési kötelezettséget kell teljesíteni szintén a lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság felé. Ezt a kötelezettséget először 2016. január 15-ig kell teljesíteni, a 2015-ben előállított párlat után. A magánfőzésben előállított párlat adója évi ezer forint. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik a tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.
Az önkormányzati adóhatóság felé fentiek szerint teljesítendő bejelentés és adóbevallás 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet 11. és 12. mellékleteiben meghatározott mintáját a felhívás melléklete tartalmazza, a nyomtatványok az illetékes önkormányzati adóhatóságnál is beszerezhetők.
Abban az esetben, ha tárgyévben főzött párlat mennyisége meghaladja az 50 litert, akkor a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
Budapest, 2015. január
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Magánfőzés szabályai 2016
50 litert meghaladó mennyiség felett meg kell semmisíteni a párlatot
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) és a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet magánfőzés keretében a tárgyévben 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat megsemmisítésének szabályai 2015. január 1-jétől az alábbiak.
Magánfőzőnek az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy minősül, aki rendelkezik saját tulajdonú gyümölccsel vagy gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel.
A magánfőző párlatot kizárólag a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezésen állíthat elő évente legfeljebb 50 liter mennyiségben, amely alatt 50 liter 86 térfogatszázalékos etil- alkoholtartalmú párlatot, vagy legfeljebb ezzel megegyező mennyiségű etil- alkoholt tartalmazó nagyobb párlatmennyiséget kell érteni. 50 liter 86 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat, 43 hektoliterfok párlatnak felel meg (példával szemléltetve 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat esetében az előállítható mennyiség 86 liter).
Az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
Magánfőzés szabályai 2016.
A magánfőzőnek a javasolt megsemmisítési időpontot legalább 3 munkanappal a tervezett megsemmisítést megelőzően, előre kell bejelenteni.
A bejelentésnek az alábbiakat kell kötelezően tartalmaznia:
• bejelentő (magánfőző) nevét,
• adóazonosító jelét,
• postai, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét,
• a megsemmisítendő párlat mennyiségét literben,
• a megsemmisítés javasolt helyszínét,
• a megsemmisítés javasolt módját,
• a megsemmisítés javasolt időpontját (naptári nap, óra, perc pontossággal).
A bejelentést a fentiek szerinti adattartalommal, a vámhatóság által készített mellékelt formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban köteles a bejelentő írásban benyújtani postai úton, telefaxon, vagy elektronikus levélben a megsemmisítés helye szerint illetékes vámszerv részére.
Fontos tudnivaló, hogy a bejelentő által javasolt megsemmisítés csak a vámhatóság – tervezett megsemmisítési időpontig történt – kifejezett hozzájárulása esetén kezdhető meg. A megsemmisítés a vámhatóság részvételének hiányában kizárólag a vámhatóság erre vonatkozó kifejezett hozzájárulása eseten végezhető el.
Magánfőzés szabályai 2016
Korábbi rendeletek !!! melyek már érvényüket veszítették…
Szeptember 27-én lép hatályba az egyes adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 4/2010. (VIII. 13.) NGM rendelet, amely alapvetően a jövedéki törvény végrehajtási rendeletének a magánfőzéssel kapcsolatos szabályait valamint a párlat zárjegyekkel kapcsolatos előírásokat érinti, illetve állapítja meg.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása értelmében a bérfőzető a bérfőzött párlat átvételét megelőzően a bérfőzési lapon nyilatkozik a szeszfőzdének arról, hogy általa és a vele egy háztartásban élők által a tárgyévben az átvétel időpontjáig milyen mennyiségben került az adómentes, vagy kedvezményesen adózó adómérték alá tartozó párlat átvételre, az átvételre kerülő bérfőzött párlatból mekkora mennyiséget kíván kistermelőként palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben, zárjeggyel ellátva a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében értékesíteni. Nyilatkozni kell továbbá arról a tényről is, hogy sem a bérfőzető, sem a vele egy háztartásban élők a tárgyévben nem állítottak elő magánfőzés keretében párlatot.Ebben is változtak a Magánfőzés szabályai 2016
Az értékesített bérfőzött párlat származási igazolványának bérfőzetőt illető példányát – kistermelőként palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben, zárjeggyel ellátva a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében történő értékesítés esetében – az alkoholtermék adóraktár engedélyese részére át kell adni. A származási igazolvány – bizonyos kivétellel – a bérfőzött párlat értékesítése esetén az alkoholtermék adóraktárban a termék eredetének igazolására a kiállítástól számított három éven belül használható fel. Az adóraktár kérelmére a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a bérfőzött párlat származási igazolványát 2 évente meghosszabbíthatja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és a feltüntetett szeszfoktól legfeljebb az 56. § (8) bekezdés szerint eltérő szeszfokú párlat az adóraktár birtokában van.
A magánfőző bejelentését a jelen módosítással megállapított, a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet új 31/A. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban köteles a vám- és pénzügyőri hivatalhoz írásban benyújtani. A magánfőző az adó megfizetését a vám- és pénzügyőri hivatal hivatalos helyén történő készpénz fizetéssel, fizetési számlára történő készpénz befizetéssel vagy átutalással köteles teljesíteni. A készpénz fizetésről a magánfőző részére nyugtát bocsátanak ki és adnak át.
A jövedéki adóról szóló törvény legutóbbi módosítása szerint adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül személyes fogyasztásra nem szolgáló párlat adója az adóalapra számítva 333 300 forint. E szabályok alkalmazása szempontjából az 50 liter magánfőzésben előállított párlatnak 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz felel meg a végrehajtási rendelet új előírásai szerint.
Fontos szabály, hogy a magánfőző az adózott és az adómentes párlatot egymástól elkülönítetten, az értékesítésre kerülő párlatot zárjeggyel ellátva köteles tárolni. A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a bejelentések alapján magánfőzőnként és háztartásonként összesíti, és a tárgyév első napjától göngyölíti a magánfőzők által bejelentett párlat mennyiségét.Ebben is változtak a Magánfőzés szabályai 2016
Módosult továbbá jövedéki adóról szóló törvény végrehajtási szabályait tartalmazó 8/2004. (III. 10.) PM rendelet jelenlegi 31. számú melléklete (bérfőzési lap), kiegészült a fentebb említett 31/A. számú melléklettel (bejelentés magánfőzésről) és a 31/B. számú melléklettel (magánfőzés keretében előállított adóköteles párlat származási igazolványa). A 30. számú melléklet ugyanakkor hatályát veszti.
A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet módosítása keretében megakották a párlat zárjegyek megrendelésére, kiadására, átvételére és alkalmazására vonatkozó előírásokat. Kiemelendő ezek közül, hogy a párlat zárjegyek előállítási költségének a bérfőzetővel és a magánfőzővel (eseti zárjegyfelhasználók) való megfizettetését és a párlat zárjegyek rendelkezésére bocsátását a vám- és pénzügyőri hivatalok végzik. Az eseti zárjegyfelhasználó kizárólag párlat zárjegy megrendelésére jogosult. Az erre irányuló kérelmet a bérfőzetőnek az új, 5. mellékletben meghatározott adattartalmú, a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban, a magánfőzőnek pedig e fenti bejelentésben kell a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalhoz írásban benyújtani.
Az eseti zárjegyfelhasználó a párlat zárjegy-előállítási költségének megfizetését a vám- és pénzügyőri hivatal hivatalos helyén történő készpénz fizetéssel, fizetési számlára történő készpénz befizetéssel vagy átutalással köteles teljesíteni. A készpénz fizetésről az eseti zárjegyfelhasználó részére nyugtát bocsátanak ki. A párlat zárjegyeket az eseti zárjegyfelhasználó személyesen veheti át, amennyiben az előállítási költségek megfizetését igazolja, továbbá a bérfőzető a megrendeléséhez kapcsolódó származási igazolvány(ok), a magánfőző pedig a bejelentése szerinti adófizetési kötelezettségének a teljesítését igazoló bizonylat eredeti példányát bemutatja. Az eseti zárjegyfelhasználó a párlat fogyasztói csomagolására a párlat zárjegyet úgy köteles felhelyezni, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható, a vonalkód teljes terjedelmében látható legyen, valamint az a fogyasztói csomagolás felnyitásakor eltépődjön. Ebben is változtak a Magánfőzés szabályai 2016
A 4/2010. (VIII. 13.) NGM rendelet szabályai az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény kihirdetését követő 45. napon, azaz 2010. szeptember 27-én lép hatályba.
Magánfőzés szabályai 2016
Az előzőekben összefoglaltak a kötelezettségek megismerése szempontjából máris jelentőséggel bírnak, hiszen tartalmazzák a legfontosabb kérdésekre – azaz ki, hol, mivel és miből állíthat elő párlatot – a választ. Annak érdekében, hogy mindenki, aki párlat előállítással otthonában, mint magánfőző akar foglalkozni és tevékenységét a jogszabályi előírások maradéktalan betartása mellett végezhesse, szükség van a nagy vonalakban leírt válaszok bővebb kifejtésére is.
Magánfőzés szabályai 2016
Ki?
A jogszabály meghagyta a bérfőzés intézményét, mely szerint a továbbiakban is lehet bérfőzető természetes személynek szeszfőzdében párlatot előállíttatni. Ez azért fontos, mert a magánfőzetők személyi körét leszűkíti, abban a tekintetben, hogy adott évben az egy háztartásban élők vagy csak magánfőzők, vagy csak bérfőzetők lehetnek, a kettő variációjára nincs lehetőség. A tevékenységek kombinációját nemcsak tiltja a jogszabály, hanem folytatóját anyagi hátránnyal is sújtja. Természetesen ez a kötelezettség nem vonatkozik az idei évre.
Hol?
Magánfőzés szabályai 2016
Az előállítás helye vagy a lakóhely, vagy a magánszemély gazdaságának helye lehet, további előírást ezzel kapcsolatban nem fogalmazott meg a jogalkotó. A szeszfőzdék vonatkozásában viszont már magánfőzésre használt párlat előállítására alkalmas desztilláló berendezések tárolását is megtiltja.
Mivel?
Magánfőzés szabályai 2016
Párlatkészítést kizárólag saját tulajdonú berendezéssel lehet végezni. A magánfőzető engedély nélkül tarthat birtokában párlat előállítására alkalmas berendezést, berendezéseket. Ugyanakkor a pálinkafőző berendezés előállítása akár saját célra történik, vagy eladásra, tagállamból vagy harmadik országból továbbértékesítési céllal történő behozatala, értékesítése már előzetes engedély megszerzése mellett végezhető tevékenységnek minősül. Az engedély iránti kérelmet a lakóhely szerinti megyeszékhelyi Vám- és Pénzügyőri Hivatalhoz kell benyújtani. Egyetlen kikötést tesz a jövedéki törvény a magánfőzető által használt desztilláló berendezéssel kapcsolatban, nem lehet nagyobb űrtartalmú 100 liternél. A vámhatóság kizárólag a tevékenység folytatását engedélyezi, így az előállítást és az értékesítést.
A magas nyomású, robbanás veszélyes berendezések használatával kapcsolatos előírások ellenőrzésével a vámhatóság hatáskörrel nem rendelkezik, ennek értelmében a desztilláló berendezés technológiai, műszaki paramétereit, alkalmazhatóságát és biztonságos használatának feltételeit nem vizsgálja.
Miből?
Magánfőzés szabályai 2016
Magánfőzés keretein belül párlatot csak gyümölcsből, illetve gyümölcsből származó alapanyagból lehet előállítani, egyéb termékből alkoholtermék, szesz előállítása nem megengedett. A tiltott termékek előállítóját mulasztási bírság szankció alkalmazása mellett a termék előállítására használt berendezés lefoglalása és elkobzása büntetés is fenyegeti.
Mennyit?
Magánfőzés szabályai 2016
Egy háztartásban élő magánfőzetők egy naptári évben összesen 50 liter 86 térfogat százalékos párlatnak megfelelő mennyiségű párlatot (pl.: 86 liter 50 fokos, 100 liter 43 fokos, a liter és a szeszfok szorzatának század része a 43 hektoliterfokot nem haladhatja meg) állíthatnak elő adómentesen, illetve maximum 200 liter mennyiségig lehet előállítást végezni. Szeszfok megállapítására alkalmas fokolóval a magánfőzőnek nem kell rendelkeznie, ezért a Jöt. 3. számú melléklete szerinti kihozatali arányszámokat kell alkalmazni az előállított termékmennyiség megállapításához.
Az 50 literes adómentes keret valószínűsíthető elérését megelőző három munkanappal a vámhatósághoz kötelező – adóbevallással egy tekintet alá eső – bejelentést tenni, melyben az adó megállapításához szükséges adatokat kell megadni. A bejelentést kizárólag írásban lehet benyújtani a vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon, vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban. A jövedéki adó összege az előállított pálinka literjének és szeszfokának szorzata alapján kapott összeg század része szorozva a mindenkori adómérték hektoliterfokra levetített összegével, jelenleg 3333,- forinttal (az adómentes kereten felül előállított 1 liter 50 valódi szeszfokú párlat adója: 1667 forint).
Értékesítés?
Magánfőzés szabályai 2016
Újdonságként jelentkezik, hogy akár a bérfőzetett, akár a magánfőzés keretében előállított párlatot el lehet adni. Természetesen csak adózott párlat értékesíthető és az is csak legfeljebb kettő literes kiszerelésben, párlatzárjeggyel ellátva. Értékesítést csak az a regisztrációs számmal rendelkező, kistermelőnek minősülő személy folytathat, aki saját gazdasága helyén vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében végez tevékenységet.
Magánfőzés szabályai 2016
Párlatzárjegyek megrendelését a magánfőzető bejelentésével (adóbevallásával) egyidejűleg, míg a bérfőzető a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatvány benyújtásával teszi meg a hatósági felügyeletet ellátó megyeszékhelyi vám- és pénzügyőri hivatalnál. A bérfőzetők szempontjából fontos dolog, hogy a szeszfőzdei előállítás során már nyilatkoznia kell arról, hogy az előállított pálinkából milyen mennyiséget kíván értékesíteni, hiszen a befizetendő adót a szeszfőzde állapítja meg és szedi be.
A zárjegyek átvételére külön jegyzék aláírása mellett a zárjegyek előállítási költségének megfizetése után kerülhet sor.
Magánfőzés szabályai 2016
A jogszabályi kötelezettségek rövid ismertetésén túl említést kell tenni arról, hogy a pálinka előállításához használt desztilláló berendezések tűz- és robbanás veszélyesek, ezért mindenki felelősségteljesen, mások és saját maga testi épségére vigyázva folytassa tevékenységét. Meg kell említeni továbbá, hogy a pálinkát emberi fogyasztásra állítják elő, ezért az alapanyag elkészítésénél már ügyelni kell a megfelelő minőségre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a csonthéjas gyümölcsök magjában található cián tartalom a végtermékben is fellelhető, így az elfogyasztott pálinka akár mérgezést is okozhat. A pálinka előállítás gyakorlati kérdéseiben érdemes felkeresni a bérfőzési szeszfőzdéket, hiszen ők évek, évtizedek óta folytatják tevékenységüket és tapasztalataikat az induló magánfőzők is minden bizonnyal kamatoztatni tudják.
A fentebb részletezett kérdéseken túl minden bizonnyal felmerülnek további kérdések a Magánfőzés szabályai 2016 kapcsolatban, ezért fontos, hogy ha valakinek problémája adódik, vagy egy rendelkezés nem egyértelmű minél előbb érdeklődjön az ingyen hívható 06/40-346-262 (FINÁNC) számon. A közvetlen elérhetőségeken túl naprakész információkat szerezhetők be a www.vam.gov.hu internetes portálon.